Drága Olvasóim!
Igen, tudom, egyre megbízhatatlanabb vagyok, ígérgetek fűt-fát, utána nem hozom a részt. Sajnálom, itt voltak az ünnepek, a szülinapom, az Ask.fm-es dolog... Egyszóval se kedvem, se erőm nem volt. Viszont ezentúl inkább nem modok semmit, próbálom hozni mindig a fejezeteket, ahogyan tudom. :(
A másik: A csodálatos Indira Moss készített velem interjút, amit ezen a linken érhettek majd el (ha újra elérhető lesz az oldal): "Ha valamit elkezdek, azt be kell fejeznem". De hamarosan majd a modulsávban is valamilyen formában megtalálható lesz, ahogyan a drága szerecsendio által készített trailer is: ERROR. Még egyszer köszönöm mindkettőtöknek, el sem tudom, mondani mennyire hálás vagyok!
Nektek is borzasztóan köszönöm a rengeteg türelmet, jó kívánságot, támogatást, amit kaptam. Komolyan nem érdemellek meg titeket, Ti vagytok a legjobbak!
Rengeteg puszi, Azy
Tegnap enyhe agyrázkódásod volt, erre te felmászol egy több méteres fára?
Fejbe vágott, megszédültem, hánytam. Ez így szokott lenni. Viszont már elmúlt, jobban vagyok, és igazán hálás lennék, ha képes lenne elfelejteni, és tovább lépni.
- Tegnap kezdésnek rám vágtál egy ajtót, erre ma rám hozod a frászt? - kérdezek vissza, kérdőn vonom fel a szemöldököm. - Mondd, azt akarod, hogy leessek?
Nagyszerű, hogy megint észre vett, hogy megint körülöttem van. Nem tudom, miért ennyire fontos számára, hogy megkedveljem, támogassam a házasságukat vagy bármi is legyen a célja ezzel, de már most unom.
Nagyszerű, hogy megint észre vett, hogy megint körülöttem van. Nem tudom, miért ennyire fontos számára, hogy megkedveljem, támogassam a házasságukat vagy bármi is legyen a célja ezzel, de már most unom.
Még mindig szorosan kapaszkodok a kezemmel, lábamat pedig az alattam lévő ágon lévő kis résnél támasztom meg. Túl sokszor csináltam már ezt, képtelenség lenne leesnem, de Liam-nek ezt nem kell tudnia.
- Az baleset volt! - rázza meg a fejét, mintha tényleg elhinné, hogy ki kell mentenie magát. Azonban elég pusztán rá néznem, és mást látok. Egy apró mosoly jelenik meg a szája szegletében, vagyis pontosan tudja, hogy nem vagyok dühös, és nem hibáztatom őt semmiért.
- Ahogyan a fáról való zuhanásomat is annak állítanád majd be, nem? - motyogom az orrom alatt, és anélkül, hogy ránéznék, elindulok lefele.
Azonban nem kell több, csak egy másodperc töredék, hogy megváltoztassam az elhatározásomat. Ugyanis a szemem sarkából rálátok az istállóra, aminek bejáratán egy alak kilép. És mivel a birtokon rajtam és Liam-en kívül egyetlen egy ember tartózkodik, nem nehéz kitalálni, ki lehet az.
A szívem ismét összeszorul, a torkomban gombóc nő. Észre fog venni. Látni fogja, hogy Liam itt áll a fa alatt, és egyenesen fel bámul, ahol pedig én vagyok.
Nem, nem, ezt nem.
Liam már felfedezett. Fogalmam sincs hogyan és miképpen, de most időm sincs rá, hogy kigondoljam, haragszom-e vagy ezt csak tovább növeli a távolságtartásomat vele szemben.
Mert ha Mark megtudja, hogy hova szoktam menekülni, tényleg soha többé nem lesz az én helyem. Nem akarom, hogy ebből is gúnyt űzzön, nem akarom, hogy a képembe nevessen, és azt vágja a fejemhez, mennyire nevetséges vagyok. Nem akarom azt hallani: bár le se jönnék.
Nem adhatok neki egy újabb alkalmat, hogy bántson.
Pár órával ezelőtt nyilvánvalóvá tette, hogy a hét hónap alatt a dühe egy kicsit sem csappant. Még most is legszívesebben elmenne innen, és keresne máshol munkát. Csak éppen szüksége van a pénzre, és mindenképpen Zora közelében akart maradni. Nem mondja ki, úgy tesz, mintha feladta volna a reményt, és lemondott volna róla. Azonban én tudom, hogy igazán most adta fel. Zorának vőlegénye van, tovább lépett. És ezért is engem hibáztat.
Mark még matat valamit az istálló oldalánál, úgyhogy egyelőre nem vesz észre minket. Én pedig ezt kihasználva, gyorsan visszamászok teljesen, összehúzom magamat. Az ágon ülök, fél lábamat felhúzom, csak az egyikkel támaszkodom. Átkarolom a fa törzsét, teljesen odabújok, és ajkamat beharapva kuporodok minél kisebbre.
Liam furcsállóan méreget, nem érti, mit csinálok. Már éppen rákérdezne, amikor ujjamat a szám elé tartom, ezzel is azt mutatva, hogy "shh, meg ne merj szólalni". A tekintetem magabiztosságról árulkodik, pedig legbelül nincsen más csak könyörgés.
Félek attól, hogy Mark még egyet belém fog rúgni. Ráadásul Liam előtt.
Kételkedő pillantását végre elszakítja rólam, és a már egészen közel járó lovászra emeli. Laza léptekkel közeledik, tisztán látszanak koszos lábnyomai a hóban. Kabátja zsebébe vágta a kezeit, egyenesen előre mered.
Liam úgy tesz, mintha éppen rá várna, türelmesen ácsorog, ameddig hallótávolságba ér. Mark ezt látva lelassít, sőt, a lépcsőn még szinte meg is áll. Felismerte, kivel áll szemben. Zora új pasija.
- Szia - köszön némi fenntartással, nem igazán tudja, hogyan kezelje a helyzetet.
- Szia - nyújtja felé a kezét a másik, még egy halvány mosolyt is megereszt. - Azt hiszem, mi még nem találkoztunk. Liam Payne.
- Mark Smith - bólint egy aprót.
- Biztosan te vagy... - hunyorít, egyértelműen arra vár, hogy Mark befejezze a megkezdett mondatot, mit is csinál itt.
- A lovász és az állatorvos - mutat félig meddig az istálló felé, mintegy magyarázatképpen. - Te pedig Zora vőlegénye, ugye?
Liam arcán enyhe kíváncsiság fut át, vajon honnan tudhatja. Én pedig lesütöm a szememet, csendben imádkozom azért, hogy minél hamarabb véget érjen ez a tortúra, és mind a ketten hagyják abba a kínos beszélgetést.
- Igen, az vagyok - mosolyodik el akaratlanul is. Még nem tudja, hogy Mark számára ez nyilván olyan, mintha tőrt forgatnának benne. Még nem tudja, hogy menyasszonya exével beszél.
- Nagyszerű - erőltet magára egy mosolyt a másik is, és talán Liam-nek nem tűnik fel, de én tisztán kihallom belőle az iróniát és a fájdalmat. Hiszen így védekezik. Szarkazmussal, gúnnyal vagy ha megteheti, kegyetlenséggel. Ha gonosznak és hidegnek tűnik, senki nem sajnálja meg. És ha Mark valamit utál, az a szánalom.
Pontosan ezért nem vagyok képes haragudni rá. Mert tudom, hogy azért bánt, mert ő is megsérült, és nem először.
- És ha most megbocsájtasz - kerüli ki Liam-et, és elindulna befele a házba. Ellenben még a bejárattól visszafordul, eszébe jut még valami. - Zora is bement a városba Mr. Lainékkal?
Kis híján lefordulok a fáról, el sem hiszem, hogy lehet ilyen meggondolatlan és nem törődöm. Ha továbbra is így viselkedik, rövidesen kiadja a nővérem titkát. Persze ez neki még jól is jönne.
Liam egy percig nem válaszol, szinte látom, ahogyan az apró kerekek forognak az agyában.
- Igen, mind elmentek - bólint végül. - Csak Tainley maradt itt, őt nem találták.
- Tainley nem érdekel - rázza meg kapásból a fejét, mielőtt még átgondolhatná, hogy ezzel a kijelentésével ismét túl sokat mond. Gyorsan elhallgat. - Na, mennem kell - köszörüli meg a torkát. -Örültem - zárja le a beszélgetést egy biccentés kíséretében, majd, megelőzve Liam kérdezősködését, inkább bemegy a házba.
Tudom, hogy reggel sokkal jobban megbántott. Tudom, hogy ez ahhoz képest semmi. Tudom, hogy Liam valószínűleg most engem figyel. És ezek ellenére mégis képtelen vagyok visszafogni magamat.
A tudat, hogy én szeretem, ő pedig utál, az őrületbe kerget, kikészít.
Mérges leszek, eszméletlenül. Soha nem éreztem még ekkora haragot, ellenszenvet és gyűlöletet valaki iránt. Nem is értem, hogy ennyi idő után, miért éreztem szükségét, hogy gyerekesen bosszút álljak, és az orra alá dörgöljem, nem csak én veszítettem. Ha ő zuhan, magával ránt engem is.
Ebben a pillanatban, bármit megtennék, hogy leugorhassak a fáról, utána rohanhassak, és... nem tudom. A baj velem az, hogy mindösszesen képzeletben vagyok képes keményen viselkedni vele. Túlságosan szeretem, és mindenáron azt akarom, hogy azt érezze irántam, amit Zora iránt.
Szégyenteljesen sütöm le a szememet, az ajkamba harapok. Érzem, ahogyan a vér kiserken, úgyhogy még erősebben teszem. A fizika fájdalom eltereli a figyelmemet a lelki gyötrelmekről.
Dühödten vetem át a lábamat az ágon, lendületesen mászok lefele a fáról.
- Tainley - kezdene bele Liam, azonban a szó benne reked.
Nem tudja, mit is mondhatna. Inkább semmit. Kérlek, maradj csöndben. Könyörgöm, ne kérdezd meg, hogy Mark miért viselkedett így velem, ne kérdezd meg, mi történt kettőnk között, ne kérdezd meg, miért érdeklődött Zora után.
Nem várom meg, hogy teljesen leérjek, az utolsó métert semmibe véve ugrom le. A talpam erősen megütődik, eléggé fáj, de szerencsére nem esek el, és az egyensúlyomat is képes vagyok megtartani. A pár centis hóban ott marad a lábam nyoma. Egy pillantást sem vetek rá, egyenesen előre meredek, minél hamarabb Ördöghöz akarok menni, és egész nap lovagolni. Ez az egyetlen, ami eltereli a figyelmem.
Indulatosan kerülöm ki Liam-et, szándékosan neki megyek a vállammal.
- Hé - lepődik meg a durvaságon, össze van zavarodva. - Ez meg mi a franc volt?
Nem válaszolok.
Tulajdonképpen nem ő tehet róla, de senkit sem tudok most rajta kívül hibáztatni. Minek kellett felhoznia a nevemet? Miért nem tudta befogni a száját? Miért adott egy újabb okot Marknak, hogy megsemmisítsen a szavaival? Minek ártja bele magát abba, amihez semmi, de az ég világon semmi köze nincsen? Minek, minek, minek?
- Tainley - szólít meg újra, és a karom után kapna, hogy megkérdezze, mi ez az egész, azonban kirántom magamat a fogásából.
- Mit akarsz? - fordulok hátra, a hajam átlendül a vállamon, egy tincs a szemembe hull. El ne sírjam magam, csak ne most! - Ez nem volt elég?
- Most mit mondtam? - háborodik fel teljesen jogosan. Bunkó vagyok vele, és nem is kicsit, miközben neki halvány gőze sincs arról, valójában milyen érzékeny területre lépett. - Mindösszesen szeretném, ha elmagyaráznád, mi folyik itt! Mark és Zora!? - A homloka ingerült ráncokba szalad, azonban még így is sokkal kevésbé feszült, mint én. - Nem is tudtam, hogy barátok!
Az indulat egy perc alatt száll ki belőlem, a helyét pedig átveszi... el sem tudom mondani, hogy mi. Egyszerre érzek keserűséget, féltékenységet és gyűlöletet. Üresség.
Zora, Zora, Zora, mindig Zora. Liam természetesen azt a részét a dolognak észre sem vette, hogy Mark nyíltan ki nem állhat, ahogyan az sem érdekli, hogy erre én hogyan reagálok. Nem ezek a dolgok számítanak neki, hanem Zora.
Ami végül is érthető. Ő lesz a felesége, féltékenykedik. Mert szereti.
Mert ő is Zorát szereti.
Végig a bakancsom mustrálom, nem bírok a szemébe nézni. Vontatott, ám mégis menekülő léptekkel indulok el a kőúton a lovam felé.
- Nem az én dogom, hogy elmondjam. Kérdezd meg tőle - állok meg egy pillanatra, a hangomban lévő élt szándékosan csempészem oda. Ezzel álcázom, hogy tulajdonképpen megint vesztettem, ráadásul most egy olyan csatában, amiben részt sem akartam venni.
Anélkül, hogy hátra fordulnék tovább indulok. Még szerencse, hogy Liam ezúttal nem láthatja az arcomat, mert megint sírni látna.
És pontosan tudom, hogy az első benyomásom rossz volt. Félreismertem. Nem azért nem kérdezett rá a sírásomra, mert tapintatos. Nem azért nem újságolta el Zorának vagy a szüleimnek, hogy még hánytam is, mert tud titkot tartani. Hanem mert nem érdeklem még annyira sem, hogy foglalkozzon velem.
Órákon keresztül lovagolok a fedett részen. Igaz, hogy Mark-ot még látom párszor, de rá se nézek, és gyanítom, hogy ő is szándékosan kerüli a szemkontaktust. Folytatjuk azt, ami hét hónapon keresztül ment, vagyis tudomást sem veszünk egymásról. Az egyetlen gond az, hogy ebbe egyedül én pusztulok bele, őt nem foglalkoztatja. Sajgó lábakkal vetem be magamat a víz alá, jól esnek a forró cseppek. Mikor végzek, elnyomok egy ásítást, teljesen elfáradtam, ami nem is csoda, hiszen tegnap este nem aludtam semmit. Zora érkezése, a vele való szóváltás, az, hogy Liam még le is amortizált.... Nem volt könnyű ennyi élmény után elaludni. És szó, ami szó, a mai délelőttel ezt az egészet csak tetéztem.
Mivel mindig az első napok a legnehezebbek, biztos vagyok benne, hogy képes leszek elfogadni ezt a helyzetet, és akkor elkerülhetem a további veszekedéseket.
Sokáig nyomom az ágyat, szinte nem is forgolódom semmit. Mikor végül felébredek, először is nem értem, hogy mire. Hamar rájövök, amint még szinte félig csukott szemmel az ajtóm felé pislogok.
A többiek hazajöttek, és mivel a vacsorát ellógtam, anya nyilván nem hagyja szó nélkül. Csípőre tett kézzel várja, hogy felkeljek.
- Még aludtam - nyögök egyet, kidörzsölöm a szememből az álmosságot.
- Nem érdekel - rázza meg dühösen a fejét. - Megkérdezhetem tőled, hogy mi is a probléma? - vonja fel szépen ívelő szemöldökét.
Nagy lassan nagyjából éber leszek, felülök az ágyban. Mivel kissé fázom, a pokrócot a vállamra terítve pislogok nagyokat anya felé.
- Nem értem, mire célzol - motyogom bágyadtan.
- Nem?
Negédesen elmosolyodik, ami pedig egyet jelent. Baj van. Kissé behúzom a nyakamat.
- A-a.
- Arra célzok, drága Candy, hogy tegnap este gondoltál egyet, és feljöttél, bezárkóztál, nem is reagáltál, hiába szóltam! - csattan fel. - Ma reggel pedig jövök be hozzád szólni, hogy gyere velünk be a városba, erre üres az ágyad! - teszi szét tehetetlenül a kezeit, mint aki még most is értetlenül áll a dolgok előtt. - Szóval?
- Sajnálom, elmentem sétálni a közelbe - vonom meg bűntudatosan a vállamat. - Nem gondoltam, hogy baj lesz. - Anya ezt a hazugságomat láthatóan elfogadja, és nem is firtatja, azonban a tegnap estére már jobb sztorival kell előállnom. - Tegnap pedig rosszul lettem.
A tartása egy picit megenyhül, ennek ellenére az arcára még mindig hideg maszk tapad. Még nem bocsájt meg teljesen, ameddig nem biztos benne, hogy helytálló-e a kifogásom.
- Mi bajod volt? - hajtja be maga mögött a bejárati ajtót, közelebb jön, és leül az ágyam végére.
- Kicsit rám jött a hányinger - rögtönözök gyorsan, bocsánatkérően húzódik a szám lefele. - Ne haragudj!
Anya egy percig magában gondolkozik, az arcomat vizslatja, hogy hihet-e nekem. Hát sajnos, már túl rég óta ismer, és megérzi, ha nem vagyok teljesen őszinte. Én kissé lesütött szemmel bizakodok, hogy nem vonja kétségbe a szavaimat, ellenben őt hirtelen teljesen más kezdi el érdekelni. A homloka ráncba szalad, ujjával a szemem fölötti részhez nyúl.
- Itt mi történt?
A lila foltról totál megfeledkeztem, hiszen se Mark, se Liam nem tett róla említést, tükörbe pedig nem igazán néztem.
- Bevertem a fejem az ajtóba - mondom ezúttal az igazságot. Úgyse hinne el mást. - Ezért lettem rosszul, és jöttem fel - egészítem ki az egészet, így valamennyire kerek lesz a magyarázatom.
- Hogy a... - furcsállja, aztán inkább nem folytatja. - De jól vagy? - simít végig újra a puklin, aggódóan méreget.
- Persze - mosolygok rá. - És tényleg sajnálom, amiért nem voltam a vacsorán.
- Semmi baj - viszonozza, lassan feláll. - Ma bepótoljuk.
A mosoly az arcomra is fagy, kikerekedett szemekkel bámulok rá. Idiótán próbálok kitalálni valamit, amivel kimenthetném magamat, de alig bírom megszólalni.
- De hiszen... - kezdek bele, és rögtön meg is akadok. - Liam sem ment veletek, találkoztam vele, ezért nem ...
- Igen, tudom nehéz lett volna, ha felismerik - sóhajt egy aprót, a szavamba vágva. - De nem baj, egyébként így is sikerült beszeretnünk a környék legszebb fáját - meséli büszkén, kicsit eltér a tárgytól. - Ettől függetlenül viszont úgy illik, hogy együtt együnk, úgyhogy gyere le, még egy óra körülbelül.
Vet egy pillantást az arany karórájára, hogy biztos legyen benne, jól mondta. Ezzel egy időben én is az én éjjeli szekrényem felé nézek. Két perccel múlt öt óra.
Az ajkam szólásra nyitnám, hogy tiltakozhassak - bár, úgysem lenne értelme -, ám mire visszafordulok, anya már fel is szívódott.
Nem akarok lemenni bájologni, és úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Mert hiába múlandó a fájdalmam, hiába tudom néha elfelejteni Markot, Zora most újra itt van, és emlékeztet rá. Ahogyan arra is, hogy bármit is teszek, mindig őt fogja szeretni.
Viszont bármennyire sincs kedvem, muszáj, Úgyhogy veszek egy mély levegőt, és a szekrényem elé állok. Vontatottan öltözök fel, szándékosan húzom a hajam megcsinálását is. Nem vasalom ki, nem kötöm fel, egyszerűen hagyom, hogy a hosszú, hullámos loknik a vállamra omoljanak. A legkényelmesebb fekete szoknyámat veszem fel, a nyakamba akasztok néhány láncot, félretűzöm oldalt a szemembe hulló tincseket. Kisminkelem magamat, majd a tükör előtt gyakorolom a kamu-mosolyt.
Mire végzek, már mehetek is le. Amikor az előtérbe érek, megcsap a tűlevek és a gyanta illata, hiszen a kivágott fenyőfa ott ékeskedik, egyelőre még díszítetlenül, és a földre fektetve. Anya és Zora éppen nevetve figyelik apát, aki próbálja egy kicsit arrébb rugdalni, hogy ne legyen útban.
- Ah, Candy, csakhogy itt vagy - vesz észre anya, amikor egy kicsit oldalra fordul. - Steven, hagyd abba a bohóckodást, és üljünk végre asztalhoz!
Apa vigyorogva kiegyenesedik, rám pillant, kezét felém nyitja. Mosolyogva lépdelek oda hozzá, hagyom, hogy puszit nyomjon a fejemre.
- Végre mindkét lányom itthon van - jegyzi meg boldogan, és a másik kezével Zorát húzza magához közel, így két oldalról öleljük.
Bár igyekszem elkerülni, akaratlanul is rápillantok a nővéremre, akinek a szemében éppen boldogság és öröm csillog. És akkor tudom.
Liam még nem kérdezte meg tőle.
Édes Drága Egyetlen Azym!
VálaszTörlésMost írok neked legeslegelőször kommentárt, remélem nem haragszol meg, ha elég kusza lesz.
Kezdeném ott, hogy egyszerűen imádom, amit írsz, nem is tudom, hogy mondhattad még azt novemberben, hogy nem szükséges elkezdenem a Túl jó megjátszást, miután végeztem vele, azt hittem fejbe kólintalak! Nagyszerűen írsz, és ha nekem nem hinnéd el, akkor hidd el a több száz olvasódnak együttesen. Fantasztikus vagy!
De hogy erről a történetről is írjak valamit: kíváncsian kezdtem el az olvasását, és míg el nem értem a harmadik fejezetig, folyamatosan arra gondoltam, ki lehetett az a fiú, aki miatt ilyen csúnyán összevesztek a lányok. Először nem gondoltam volna, hogy egy náluk alkalmazott miatt történt minden, sajnálom Tainley-t, amiért így bánik vele Mark.
A főszereplő szimpatikus nekem, míg a nővérével nem így vagyok, nem azt mondom, hogy nem szeretem... Nem tudom, vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban. Először például teljesen a pll-ből Melissa és Spencer testvérpár jutott az eszembe, de valószínűleg csak azért, mert túl sok részt néztem abból a sorozatból mostanában, haha. :D
Liamet alig várom, hogy jobban megismerhessük, illetve kíváncsi leszek arra is, mit fog majd neki Zora mondani, mi fog utána történni, ha egyáltalán történni fog, de bízom benne, hogy igen, és akkor talán Liam és Tainley... Igen, már nagyon előre járok képzeletben. :D
További szép napot kívánok Azy, türelmetlenkedve várom a folytatást, nagyon szeretlek, sok puszi! <33
Drága, édes, egyetlen Leiám!
TörlésJaj, amikor mondtad, hogy majd elolvasod a blogom, tényleg nem gondoltam volna, hogy "megörvendeztetsz" ezzel! Nagyon szépen köszönöm neked, olyan jó, hogy itt vagy! És igen, valóban azt mondtam, hogy nem szükséges elkezdened a Túl jó megjátszást, mert úgy is gondoltam! Eléggé hosszú, és nem is kötelező... Ettől függetlenül természetesen rengeteget jelent nekem, amiért megtetted, remélem tudod!
Pedig az egyik dolog, amit biztosra tudtam még a történet elején, az pontosan az volt, hogy a fiút, aki Tainley szeret, az ott fog dolgozni náluk, így elkerülhetetlen lesz a találkozásuk. :')
Fantasztikus érzés olvasni, hogy a főszereplő szimpatikus számodra, mert ez tényleg fontos számomra a történet kapcsán. Az viszont, hogy Zora nem... Haha, hát azt hiszem nem vagy egyedül, bár sokaknak semleges a lány, eddig nem igazán tett olyan dolgot, amivel igazán elnyerhette volna bárkinek is a szívét. Azonban én reménykedem benne, hogyha majd több minden derül ki róla, és több szerepet kap, akkor egy kicsit jobban megismered, és megérted őt is. Most hogy így mondod, tényleg eléggé hasonlítanak Melissára és Spencerre, nekem ez eddig le sem esett. Egyébként nem is említetted, hogy nézed a sorozatot, de akkor nagyon örülök, mert én is imádom! :')
Erre pedig megint csak azt tudom válaszolni, hogy én is! Már alig várom, hogy Liamről is írhassak még többet, még többet, még többet és előre haladjak a dolgokkal. Igazából mindig ez van. Ahogy megírom a fejezetet, már azon gondolkozom, mi lesz a következőben, haha.
Nagyon-nagyon szépen köszönöm, amiért megleptél ezzel a kommenttel, amiért így utólag is elolvastad a részeket, és amiért most itt vagy. El nem tudom mondani, mennyire hálás vagyok neked ezért, de komolyan. Rengeteget számít a véleményed, ezért rettenetesen boldog vagyok, ha nem okoztam csalódást! Sietek a következővel, ahogy csak tudok, és én is naggggyon szeretlek, remélem tudod! <333333333333333333
Sok-sok puszi, Azy
Azy, You're my Crazy! <3 :)
VálaszTörlésMajdnem az első kommentelő lettem, majdnem! Arrghh. Legközelebb gyorsabbnak kell lennem. Minden esetre, azért remélem így is örülni fügsz, hogy ismét itt vagyok. Minimum annyira, mint amennyire én örültem, mikor megláttam, hogy felkerült az új rész.
Mint midnig, az írásod most is fantasztikusra sikeredett, csak úgy faltam a sorokat. Aztán majdnem elbőgtem magam, amikor vége lett, és rádöbbentem, hogy várnom kell a folytatásra. De nem csak emiatt hullottak majdnem krokodilkönnyek a szememből.
Azt hiszem, minden ember átérzi Candy helyzetét, még ha csak egy kicsikét is. Mondhatjuk, hogy hiszti, és féltékenység, én mégis inkább csak szeretethiánynak nevezném. Amit mindenki megtapasztal az életben. Persze, erre az élethű megfogalmazás is rátesz egy nagy lapáttal. Már előre félek attól a pillanattól, amikor Candynél betelik az a bizonyos pohár. Mert már ezen pár rész alatt a szívemhez nőtt a drága. Annyira emberien formáztad meg, bár ezt már az előző fejezetnél is megfogalmaztam; hogy a blogodban a leginkább a hús-vér karaktereidet imádom. Mert Ők nem kis szellemkék, akik elvesznek a ködben, hanem lehet őket szeretni, és utálni. Megérteni, vagy elutasítani. Ez pedig szerintem nagyon fontos.
A cselekmény pedig... Hát, az még mindig annyira...wow. Várom a nagy szembesítést, hogy végre mikor hull le a lepel Zoraról, hogy mikor töri már be valaki Mark orrát, hogy Tainley mikor találja meg végre az igazit. És azt, hogy ezt hogyan fogod megírni, és mit raksz még közbe. Hisz úgy érzem, még tartogatsz nagy meglepetéseket.
A designról pedig csak pár szó: lélegzetelállító, mesés, egyszerű, de nagyszerű, fenomenális, príma, ámulatbaejtő, nagyon Azys, és azt hiszem mindent leírtam, ami szavakbafoglalható. Szerintem passzol a sztorihoz, és az eddigiek közül, amiket láttam, egyértelműen ez a kedvencem. És már alig várom a trailer megjelenését.
Nos, azt hiszem, ennyi zavaros gondolatom lenne ehhez a részhez. Ha esetleg akad időd valamikor, és szeretnél beszélni, szinte a nap 24 órájában fent vagyok facen! :) Írj rám, ha gondolod! :3
Puszi és ölelés: Madison!
U.i: Elég gyorsan gépeltem, hogy ne sokan előzzenek meg azalatt, amíg én itt össze-vissza zagyválok, szóval sajnálom, ha vannak benne helyesírási és fogalmazási hibák.
xx
Drága Madison!
TörlésHaha, ami azt illeti, késve válaszolok erre, és büszkén jelenthetem ki, hogy igen, első lettél! És eszméletlen aranyos, hogy így igyekszel, pedig tényleg nem kellene, ha utolsónak írsz is, nagyon hálás vagyok érte! Már a neved miatt is olyan boldog voltam! <3
Ne sírj, drága, ha néha kések is, biztosan mindig jönni fog valamikor új rész, csak néha várni kell rá. Ezeket sajnálom, majd talán bele tudok rázódni idővel. :')
El sem hiszed, mennyire jó érzés volt látnom, amiért Candy érzelmi hullámvölgyeit, hisztijeit Te csupán szeretethiánynak tudod be. Valójában szerintem az összes szereplőm háttérben eddig mindig csak az állt. Szeretni akarnak és szeretve lenni, csak sajnos ez nem mindig olyan egyszerű. :') Ahw, hogy hús-vér szereplők? Mindig is reméltem, hogy valami ilyesmit tudok kiváltani a szereplőimmel. Mármint legyen az bármilyen érzelem, nem érdekel, csak ne semleges legyen. Hihetetlen látni, hogy ez neked is fontos! <3
Haha, ezekre a momentumokra valószínűleg még várni kell egy kicsit, hiszen még én magam sem tudom, hogy mi fog történni. De azt hiszem minden a megfelelő időpontban el fog jönni, legalábbis remélem. :)
Jaaaj, pedig én csináltam a designt! Egyszerűen szavakba sem tudom önteni, hogy mekkora megtiszteltetés, amiért tetszik neked! Hidd el, én vagyok a legboldogabb! Köszönöm, köszönöm, köszönöm, és a trailer egyébként már elérhető drága, csak kattints majd rá a linkre. A csodálatos szerecsendio érdeme! :)
Egész egyszerűen lélegzetelállító kommentet hagytál magad mögött, leesett az állam is! Nem tudom eléggé megköszönni, imádlak! És igyekszem majd időt szakítani, de Te is írj rám, ha fent vagy, úgy nem fog kimenni a fejemből sem! Mindent köszönök még egyszer! <333333333333
Rengeteg puszi, Azy
Szia Azy!
VálaszTörlésElőször kezdeném a blog kinézetével, mert már akkor akartam írni ezzel kapcsolatban, amikor legelőször váltottál :) Nekem az első tetszett a legkevésbé, ott a fejlécen szerintem viszonylag friss kép lehetett a lányokról, nem igazán néztek ki jól, és semmi szimpatikus nem volt rajtuk, pontosan már nem emlékszem, milyen volt a második, de tudom, hogy az tetszett a legjobban, akartam is írni, hogy jót tett a csere, de elfelejtettem :/ :D, az utána következő miatt volt nem elérhető a blog egy ideig, ott úgy emlékszem csak Tainley meg Liam volt, mindketten elég komolyak voltak, és nekem kicsit egyszerű is volt, a mostaninál viszont meg azt látom, hogy fiatalok a ikrek a képeken, de Liamról mind2 kép tetszik, ügyes szerkesztés, mondjuk szerintem túl kicsi a cím, de ez csak egyéni vélemény
sorry, hogy ilyen sokat írok erről, de tudom, hogy mindig cserélgeted a kinézetet és sose vagy elégedett magaddal, úgyhogy remélem ezzel kapcsolatban is érdekelnek vélemények, szerintem eddig mindegyik jó volt a maga módján (hihetetlen milyen ügyes fejléceket csinálsz, irigykedem is nagyon, hogy így értesz hozzá), de én az állandóságnak is tudok örülni :)
a részről most sok mindent nem tudok írni, kíváncsian várom, hogy mikor kerül sor a Markról való beszélgetésre Zora és Liam között, és hogy ez hogyan befolyásolja Liam és Tainley "kapcsolatát", azt is kíváncsian várom, hogy mekkora szerepe lesz Marknak az egész történetben, hogy mikor derül ki pontosan a két lány közötti konfliktus (szerintem mindenki tudja/sejti, de azért én a részletekre nagyon kíváncsi vagyok, sőt én abba i s reménykedem, hogy esetleg a 2 lány kibékül valamikor...de ez mind a jövő zenéje :), a rész hozta a szokásos színvonalat, itt is szeretném megemlíteni, hogy szépen fogalmazol, jól kihasználod a nyelv adta lehetőségeket és a helyesírásod is tökéletes, alig várom, hogy olvashassam a következő részt
és még a késésről: én teljesen meg értem, hogy a blogon kívül is van életed (még jó!), és emiatt néha előfordul, hogy kimarad egy hét, szerintem ezen kár stresszelned magad, ennyi bőven belefér :)
puszi: d.
Drága d.!
TörlésHú, már nem egészen emlékszem, hogy melyik fejléc volt ezelőtt, csak sejteni sejtem. Nos, ha arra gondolsz, akkor egyet értek, nekem se nyerte el nagyon a tetszésem, azért váltottam most erre le. Egyelőre ezt szeretem a leginkább, valószínűleg maradni is fog, úgyhogy nagyon örülök, amiért ez most megfelel neked is. Én direkt kicsire csináltam a címet, sajnálom, remélem legközelebb jobban sikerül eltalálnom. És igen, érdekelnek a vélemények, úgyhogy köszönöm is! <333
Nekem az is pontosan elég, amit most írtál, szóval nagyon köszönöm, és remélem, ha hamarosan bekövetkeznek, amiket vársz, akkor sikerül úgy leírnom, ahogyan elképzeled. Sajnos ezekre nem tudok még rendes választ adni, fogalmam sincs, hogyan alakulnak majd a dolgok, a jövőre bízom, ahogyan Te is mondtad. :)
Köszööönöm! Köszönöm-köszönöm az összes bókod, annyira jól esik, amiért ilyen szépeket írsz nekem, úgy érzem, meg sem érdemlem! Hálás vagyok mindenért, a türelmedért pedig pláne! <3333333333
Rengeteg puszi, Azy
Drága Azy!
VálaszTörlésAmikor pontosan, tizenöt percel ezelőtt megnyitottam a blogod, esküszöm, hogy teljesen ledöbbentem! Nem mertem hinni a szememnek! Végre itt a negyedik fejezet! Miután legyürtem magamban az "Ezt nem hiszem el!!!" érzést, jött a "Váááá ezt nem hiszem eeeeeel!" érzés, és esküszöm egy percig semmi mást nem csináltam csak vigyorogva ültem az ágyamon. Pont mint egy hülye gyerek. Lehet... De egyszerűen anyiiiiiraaaaaa örültem!!!!! Mikor sikerült kissé lenyugodnom elkezdtem olvasni. Jó. Megjegyezném, hogy mikor láttam, hogy készült veled egy újjabb interjú... Addig is örültem, de akkor...! Bár kicsit lelombozott, hogy azt láttam még nem elérhető az oldal. Na de próbálkozni szabad. Amikor viszont megláttam, hogy készült Trailer.... Hú! Na jó, bármennyire is vártam a részt, egyszerűen muszáj volt előbb megnéznem! Ezért kérlek ne haragudj rám, de imááádom, ha egy jó bloghoz trailer is készül.
Más téma. A blog design-ja már harmadjára változott. Meg kell mondanom, hogy az első és a második is nagyon tetszett, de ez a harmadik viszi a pálmát! Fantasztikus! :)
Na jó... Már vagy öt perce írom ezt a kis szöveget neked, de még egy szó sem esett a fejezetről.
Akkor hát... Térjünk a tárgyra.
Egyszerűen imádom Tainley stílusát, azt ahogyan vissza szólt Liamnek, ahogy olyan lazán mászik fára, ahogy más megken egy kenyeret... Egyszerűen mindent! Attól függetlenül, hogy milyen belevaló lány, nagyon érzékeny is. Sebezhető. A sebeit, azt, hogy mi és mennyire fáj neki pedig még csak véletlenül sem mutatná senkinek. Ezt is szeretem benne.
Viszont nagyon sajnálom is ezek a dolgok miatt. Az pedig, hogy ilyen téves következtetéseket von le Liamről... Mert ugye tévesek? Légyszí ugye tévesek! Liam nem lehet ennyire nem törődöm!
Na jó. Te formálod a karaktereket, és úgy a legjobb ahogy Te írod! ;)
Márk pedig annyira... Szemét!!! Jó persze, egy bizonyos mértékig meg értem őt is, na de azért mégis!
Na jó. Nem dumálok itt nekedctovább. Illetve, hogy nem írok, mert, hogy éppen írok. Az más kérdés, hogy közben dumálok is itt a gépnek meg magamnak, na de mindegy!
Ne haragudj, hogy kicsit hosszúra nyúlt a kommentem!
Hatalmas ölelés: Lexyi xxx
Ui: Még mindíg imádom ahogyan írsz! ;)
Ui 2: Alig várom a következő fejezetet! Na és persze az interjút! :)
Drága, drága Lexyi!
TörlésJaaaj, tényleg így reagáltál?! Ezt nem hiszem el, hogy Te milyen édes vagy komolyan! Szerintem nem is sejted, hogy mennyire, de mennyire sokat jelent nekem, hogy ennyire várod az új részeket. Most tökre boldog lettem, köszönöm-köszönöm! <3
Ami azt illeti, most már elérhető az interjú, úgyhogy ha tényleg érdekel, akkor rá tudsz menni oldalt, és elolvasni. Jaj, a csodálatos trailer pedig szerecsendio műve, ne tudd meg, én mennyire odavoltam érte, vagy százszor megnéztem. Nincsenek rá szavak, mennyire jó lett, imádom! <3 És aaahw, ez a design tetszik komolyan a legjobban? Hát én... annyira imádlak, komolyan, hogy lehetsz ilyen kedves? Köszönöm, köszönöm, köszönöm!
Minden, amit írsz, kincset ér számomra, de tényleg. Számomra mindig is nagyon fontos volt, és természetesen most is az, hogy a főszereplő szimpatikus és szerethető legyen, ezért, hogy imádod a stílusát... rettenetesen boldoggá tesz. Igen, tényleg attól függetlenül, hogy erősnek és lazának mutatja magát, valójában szörnyen könnyű megbántani őt. Olyan sokat jelent, hogy ezt te észrevetted benne! :')
Haha, majd kiderül előbb-utóbb úgyis, de nagyon bízom benne, hogy bárhogyan alakulnak a dolgok, azért majd tetszeni fognak neked, én lennék örülnék a legjobban. <3
Drága, soha ne kérj bocsánatot, imádom az ilyen hosszú kommenteket, és tudni a véleményedet és gondolataid a dolgokról! Szóval hatalmas köszönet, amiért megajándékoztál ezzel, nem lehetek elég hálás! <3333333333333333
Rengeteg sok puszi, Azy
Drága Azy!
VálaszTörlésEz a fejezet is egyszerűen perfect lett, bár ezen már meg sem lepődök, hiszen mindig profi munkát adsz ki a kezeid közül. Annyira, hogy ebben a történetben is úgy érzem, mint az előzőben; egy kis film játszódik le előttem. Sőt, inkább olyan, mintha én is ott lennék közöttük, mintha már Tainleyt ismerném. Az ő helyzetét pedig azt hiszem, hogy minden ember át tudja érezni. Én legalábbis igen... Nagyon várom már, hogy hogyan fogod Tainleyt és Liamet összehozni. Jó, most egy kicsit előre szaladtam, de bevallom, hogy fantáziálgattam már erről. :') Nem tudom, hogy miért, de Markot kedvelem. Lehet, hogy azért, amit az előző fejezetnél említettem (hogy egy Harry féle srácot képzelek el), vagy nem tudom... De szerintem belsőleg ő is össze van törve, csak nem mutatja ki és gorombasággal próbálja leplezni. Legalábbis remélem, hogy egyszer majd többet megtudunk arról, hogy ő hogy érez. Liam karaktere pedig szerintem nagyon hasonlít a valódi Liam Payne-hez, bár igaz, még nem teljesen ismertük meg. Az az egyik ok, hogy imádom a történeteidet, hogy annyira valóságosak benne a srácok is. :') Zora pedig... hát, nem a kedvencem, de minden történetbe kell egy olyan szereplő, aki nem szimpatikus.
A kinézet nekem így is nagyon tetszik! Te mindig olyan jó designt szoktál összehozni, annyira jó ránézni a blogjaidra. Nagyon várom már a következő fejezetet, és kitartást a sulihoz! :')
Sok puszi, ~E <333333333
Drága, drága ~E!
TörlésHogy perfect? Jaj, túlzásokba esel, de nagyon szépen köszönöm, elmondani se tudom, mennyire jól esik, amiért ilyen pozitív véleménnyel vagy a blogról, és rólam is. Ennál nagyobb bókot pedig - hogy olyan, mintha te is ott lennék velük, és olyan, mintha ismernéd Tainleyt - nem is kaphatnék. Remélem, hogy bárhogyan fogom is majd megoldani a dolgokat, meg megírni, tetszeni fog neked, az tényleg borzalmasan sokat jelentene. :')
Nem csodálkozom rajta, hogy nem kedveled Markot, hiszen tényleg eléggé negatív szereplőként van jelen. Most mondhatnám, hogy szeretném, ha megértenéd, de nyilvánvalóan ez kicsit teljesíthetetlen lenne így elsőre, és úgy tűnik magadtól is ezt próbálod (amit imádok látni, olyan jól esik, komolyan). Ha majd egy kicsit kiderülnek róla a dolgok, érthetőbb lesz a viselkedése, ha megbocsájtható nem is. És igen, meg fogod majd tudni! <3
Jaaaj, ez is olyan hatalmas bók! Olyan csodálatos érzés, hogy úgy gondolod, Liam a való életben is hasonló lehet, és és valóságosak a szereplők. Jaj, jaj, jaj, tényleg köszönöm! Ahogyan azt is, hogy a kinézet is elnyerte a tetszésedet, és hogy attól függetlenül, hogy Zora nem szimpatikus, elfogadod, hogy benne van a történetben! Hálás vagyok mindenért, komolyan, imádlak! <3333333333333
Sok-sok puszi, Azy
Draga hihetetlenul tehetseges Azy!
VálaszTörlésWow ez a resz ..csodalatos es tudod az a baj hogy a fejezetek elorehaladtaval egyre csak ismetlodni fognak ezek a szavak mint pl. Elkepeszto, zsenialis meg ilyenek mert ezek minden egyes reszrol elmondhatoak. De azert majd probalkozok!
Na de kezdem is azzal ami egesz vegig a fejemben jart. Oke, lehet hogy Mark "serult" meg megbatodott osszetort meg meğ sorolhatnam de akkor se kene igy viselkednie mert majdhigynem felfordul a gyomrom..
Uristeen Liam olyan aranyos hogy probal segiteni Candynek meg ha o le is sz*rja. Bocsi a csunya szoert de te mindenkinel jobban tudod hogy igy van
Nagyon varom a kovetkezo reszt es ne aggodj ha nem tudod "idoben" hozni a reszt mindenki tud varni par napot foleg mivel nagyon is megeri;)
Ugyesen tovabbra is draga♥♥♥♥
Puszi, Flo
Drága, eszméletlenül kedves Flo!
TörlésHaha, jaj, de aranyos vagy! Hidd el, én örülök a legjobban annak, hogyha ezeket a szavakat olvashatom. Bár, eléggé nehéz felfognom, hogy tényleg így gondolod, és tényleg ennyire jó véleménnyel vagy róla! <3
Igen, számítottam rá, hogy Mark nem fogja senki szívébe se lopni magát, de én még mindig tartom magamat ahhoz, hogy az éremnek mindig két oldala van, és ha egy kicsit az ő szenvedéseimbe is betekintést nyertek, akkor könnyebb lesz megérteni, miért lett ilyen, és mennyit jelentett számára Zora. :)
Te jó ég, mennyire édes a reakciód! Amikor ilyeneket olvashatok, akkor tudom igazán, hogy mennyire megérte végig írni, mert ilyet válthatok ki! És a türelmedért külön köszönet, egy angyal vagy! Mindenért rettentő hálás vagyok, nem is sejted mennyire! <333333333
Sok puszi, Azy
Édes-drága-überelhetetlen-csodálatos Azy-m ♥!
VálaszTörlésIsmét sokadik kommentelőként jelentkezem :3 Keresem még a szavakat, mert annyira jó lett a fejezet, hogy nincs rá szó :3
Imádtam ♥! Egyetértek ~E-vel, Liam karaktere hasonlít a valódi srácéhoz, noha még nem ismertük ki igazán a történetben :) Kavarognak bennem az érzések, hiszen van olyan ember, aki falra mászik - Candy fára, na nem baj :) - attól, ha valaki akadékoskodik az életében és van olyan is, aki ezt félvállról veszi és nem törődik vele... Tainley szerintem nemcsak Mark miatt mászott fel a fára, hanem egyszerűen csak elege lett abból, hogy Li apáskodik felette :3 Mark... Még mindig tartom a véleményem és inkább Zora-val illik össze, mint Candy-vel :D A lányok anyjától a falra mászom, annyira kimért nő... Ah, hogy bírták ki kislány korukban? :3 A legpozitívabb személy ebből a családból számomra az apuka, mert neki nincsenek ilyen arrogáns megnyilvánulásai, mint az anyukának :) Örültem viszont annak, hogy Zora még nem avatta be Liam-t és a srác se kérdezett rá... Vagy rákérdezett, csak a menyasszonya terelte a szót :33
Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További jó éjt és sok sikert a jövő héthez ♥!
Love Ya,
Mace
Csodálatos, édes, legdrágább Macym!
TörlésAz a fontos,hogy egyáltalán jelentkeztél, ezt pedig már most megint az elején szeretném megköszönni! Jaaj, és egyetértesz ~E-vel, ez fantasztikus! Ha ennyiszer mondjátok a végén még elhiszem, haha! <3
Szeretném, ha Liam karaktere a továbbiakban nagyobb szerepet kapna, mert eddig igazából csak Tainley gondolataiba mentem bele igazán. Igen, valóban közrejátszott abba, hogy Tainleynek elege lett, hogy nem csak Zora, hanem Liam is megjelent, akivel megint csak eléggé érdekesen alakul a kapcsolatuk. :)
Ne aggódj, ha Candy még nem is jött rá, idővel ráfog, hogy Mark egyáltalán nem hozzá való, és csak ő jár jobban, ha távol tartja magát tőle. Haha, én imádok az anyjukról írni, mindig jót mulatok, amikor úgy viselkedik, mint aki karót nyelt. :D
Nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy itt vagy még mindig, nem adtad fel, és kitartasz mellettem. Elmondani is képtelen vagyok, hogy ez mennyire sokat jelent nekem. Szóval mindenért hálás vagyok, drága Macy, nem is sejted, milyen sokat segítesz a kommentjeiddel! <3333333333333
Puszi, Azy
Drága Azy!
VálaszTörlésMost először írok Neked kommentárt ehhez a blogodhoz, tehát kezdeném ott, hogy a Túl jó megjátszás befejezése után bosszankodtam egy sort, amiért abbamaradt, és ( egyenlőre ) nincs több Azy... Jóval később kezdtem neki az ERROR-nak, mint dec. hetedike, ugyanis teljesen kiment a fejemből a kezdés időpontja. Viszont ez nem akkora probléma, hiszen rögvest több részhez jutottam hozzá! Amit imádtam már a legelején, hogy - újra - egyedi neveket tudtál adni a szereplőidnek, amit nagyon szeretek Benned, mivel a legtöbben nagyon leragadtam már az átlagos, tömegneveknél, amitől kiráz a hideg, brr...
Na, de hogy valamit hozzátegyek azért ehhez a részhez is: egyszerűen fantasztikus! Tainley olyan ( előre is elnézésedet kérem... ) butus, bár a zorás ( vagy markos :] ) balhé után megértem, ha elege van mindenkiből, akinek köze van a testvéréhez. Markot eggggyáltalán nem bírom, de minden történetbe kell egy idegesítő, 'úgyutálooom' személy... Mert én hiszek benne, hogy ez nem Zora lesz. Legalábbis remélem, hogy megjön az esze. Ja, és hogy NEM lesz semmiféle esküvő. DE ez még nagyon a jövő zenéje, úgyhogy nem fárasztalak tovább ( nagyrészt azért, mert közölted az elején, hogy még fogalmad sincs, hogy végződik ez a sztori ).
A trailer nagyon jól sikerült, ezt kérlek add át szerecsendionak is! :]
Minden jót,
E.
U.I.: Ne haragudj, hogy ilyen össze-visszára sikeredett ez a megjegyzés, de mindent le akartam írni, ami már megfogalmazódott bennem, miközben olvastam a részeket.
Drága E.!
TörlésTe jó ég, akkor külön köszönet, amiért most megtetted, és írtál nekem, el sem tudom mondani, hogy mennyire boldog vagyok miatta. És aaahw, de édeseket mondasz, te jó ég! A TJM-t is olvastad?! Hát ez valami... ahj, nincsenek rá szavak. :')
Haha, igen, legalább akkor később több rész volt már fent, és nem kellett annyit várni. Jaaaaj, tényleg ennyit számítottak a nevek? Nekem az egyik kedvenc részemhez tartozik egy történetnél, amikor a neveket választom, mert annyi, de annyi lehetőség van...:')
Igen, egy kicsit hisztisen indul a személyisége, ami leginkább csak azért van, mert a nővére (és Liam) felbukkanása nem a legjobb énét hozza ki belőle, de igyekszem majd visszarántani őt a normális formájába. Te jó ég, amikor azt írtad, hogy hiszel benne, hogy nem Zora lesz a negatív szereplő, akkor úúúúgy megörültem, de tényleg, most látnod kellene az arcomat. Igen, őt egyáltalán nem ilyen szerepre szánom, és majd remélhetőleg egy kicsit több ismeretség után, ez egyértelmű is lesz. De ez most olyan jól esett, mármint hogy már most belátod ezt! :')
Köszönök szépen mindent, egyáltalán nem lett össze-vissza a megjegyzésedet, de ha az is lenne, szörnyen hálás vagyok érte, remélem tudod. Minden egyes sorod kincset ér, borzalmasan jó tudni, hogy miket gondolsz! Imádlak! <33333333333
Sok-sok puszi, Azy
UI: Én is imádom a trailert, és átadom neki! :)
Drága Azy!
VálaszTörlésIsmét hihetetlen részt alkottál, és ismét nagyon örülök, hogy - akkor is csak ha egy pici bekezdésig - volt említés benne a lovakról! Nagyon fantasztikus lett, nem igazán tudom mit írhatnék még (tényleg bocsi, hogy csak ilyen keveset írok) egyszerűen imádom! Remélem nagyon hamar letelik az egy hét, és ismét olvashatok tőled egy új részt, és többet tudhatok majd meg Liam és Tainley történetéről. ;)) <333
U.I.: A barátnőd is pont olyan tehetséges mint te, igen, üzenem neki!!!
Drága Kata!
TörlésRettenetesen boldog vagyok, hogy egy kis idő erejéig, ameddig a lovakról volt szó, örömet tudtam neked okozni. Nem is kell semmit se írnod, drága, már olyan hosszú ideje támogatsz, hogy komolyan sírva fakadok attól is, hogy egyáltalán még itt vagy. Szóval mindent köszönök, imádlak! :') <333333333
Rengeteg puszi, Azy
UI: Átadom neki, egyetértek! :)
Drága Azy!
VálaszTörlésEz a rész olyan tökéletes lett. Imádtam minden sorát. Amikor a végére értem, rögtön kívántam a folytatást. Már nagyon várom a következő részt.
Na de a részről:
Ahww Liam annyira aranyosan bánik Tainely-vel. Sajnáltam Candy-t, mert úgy gondolja, hogy mindenkinek Zora a fontos. Pedig szerintem észrevehetné, hogy Liam próbál barátkozni vele.Olyan jól kimagyarázta Tainely a fején lévő lila foltot.
Kíváncsi vagyok Zora, mit fog mondani Liamnek Markról. Ezért már nagyon várok egy Liam szemszöget.
U.I.: Ne haragudj a kusza fogalmazás miatt.
Puszi, Mónika
Drága Mónika!
TörlésJaj, a tökéletes annyira túlzás, úgyhogy nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy ezt mondod, nem is tudom elmondani, mennyire örülök neki! Ahogyan azt is jól esik látni, hogy a szereplőkről mit gondolsz, hogy észrevetted, hogy Liam milyen aranyosan bánik Candyvel. Remélem, hogy bárhogyan is fog majd folytatódni a dolog, tetszeni fog neked, az tényleg rengeteget jelentene! Hálás vagyok, amiért írtál, és amiért itt vagy! És ne kérj bocsánatot, nem lett kusza semmi, tökéletes lett! <3333333
Puszi, Azy
Drága Azy!
VálaszTörlésMindenek előtt: wao! A kinézet ismételten csodás lett, a fejlécet vagy 20 percig néztem, annyira gyönyörű. Leginkább ez a 'se' színe tetszik: se zöld, se szürke, se kék, egyszerűen fantasztikus. :)
A rész pedig, hiszed vagy sem, de új kedvencet avattam a blogon!:)
Így, hogy már néhány apróság történt, elkezdtek mindenféle előítéletek (??) kavarogni a fejemben a karakterekről, amik nem feltétlenül rosszak. Mindinkább a cselekvéseiket, és a beszédüket levetítettem a fejemben, és megpróbáltam személyiségtípusokat kreálni köréjük. Valamiért nagyon foglalkoztat ez a dolog, képzeld, valamelyik éjszaka még álmodtam is a Lain család birtokával! Egészen elképesztő, ilyen még nem fordult elő velem soha. :) Legalábbis most így hirtelen nem jut eszembe, hogy megtörtént volna...
Másfelől, Tainley tényleg egyre szimpatikusabb, talán mert az ő szemszögéből ismerjük meg a történetet, és mint már az előző résznél említettem, tetszik benne az a pici félsz, ami miatt nem mondja ki hangosan minden gondolatát, hogy fejben már rég kiabál, de a 'valóságban' csak némán áll és néz. Lehet, azért kedvelem ezt az oldalát, mert magamra emlékeztet, nem tudom. Viszont ott van Mark, aki - ne haragudj, egyenlőre nem igazán találok rá megfelelőbb szavakat- olyan hűvös, titokzatos és végtelenül tahó. És nem azért, mert Candyvel úgy beszél, ahogy, egyszerűen csak úgy tudtam elképzelni, hogy Liammel szemben is előszeretettel veszi elő a gusztustalanabbik stílusát. Nekem legalábbis ez jutott eszembe, miközben olvastam a beszélgetésüket- annyira féltékeny és te ezt olyan jól leírod. Viszont, ha Tainleyvel szemben így viselkedik, akkor mi történhetett köztük? Eszembe jutott, hogy talán megbánthatta valamivel Tainley a lovászfiút, esetleg valami hazugság vagy keresztbe tett neki!? Nem tudom, és ez az egyik oka annak, hogy rettenetesen várom a folytatást!:)
És ugye még ott van Zora, aki még szinte nem is került képbe, csak Candy gondolataiban, meg néha feltűnt.
Úristen. Mi lesz velem jövő hétig? :D Szerintem teljesen túlbonyolítottam ezt az egészet, ne haragudj, de valamiért szükségét érzem annak, hogy minden apró részletre figyeljek, hátha kiderülhet valami új és fontos. :)
Ami pedig téged illet, nehogy ostorozd magad! Szerintem senki sem szenvedett maradandó károsodást a kimaradás miatt. Nem mondom, hogy nem lehetett észre venni, mert akkor hazudnék, de a miértje abszolút érthető, és nem, nem ettől lesz valaki megbízhatatlan, ilyen eszedbe se jusson többet.
Remélem már nem rágódsz azokon a butaságokon, amik Ask-on történtek, hidd el, sokkal többen vannak, akik tisztelik a döntéseidet, és nem akarnak kutakodni a magánéletedben. :))
Utólag is boldog új évet, és ha engednék a morbid humornak, még kellemes iskolai napokat is kívánnék, de tudom, hogy ez az időszak most senkinek sem könnyű, így hát csak kitartást kívánhatok, és sooook sok erőt a félévi drukkhoz (már ha még van ilyen, nekem pl esélytelen mindenféle erőfeszítés már).
<3
xx Lu
Drága, drága Lu!
TörlésJaj, de aranyos vagy, pedig én készítettem a fejlécet, ezért nem is gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog. De akkor nagyon örülök neki, eddig nekem is ez a kedvencem! :)
És: TE JÓ ÉG! Amiket írsz, azokat el sem hiszem, de komolyan! Soha nem reméltem volna, hogy tényleg ennyire érdekelni fognak a szereplők, hogy ennyire próbálod majd megfejteni őket, és hogy miért viselkednek így. Ez valami fantasztikus, tényleg nem találok szavakat, csodálatos vagy. Az pedig, hogy még az egyik álmodban is szerepelt a birtok... Ahj már! <3
Az pedig, hogy Tainley karaktere szimpatikus a szemedben, és magadra ismersz benne. Hú, szerintem nem is sejted, hogy egy-egy ilyen, mennyire sokat segít nekem a folytatásban, mennyi erőt ad. Mark tényleg tahó, és még szerintem szép szóval illetted, haha. Viszont külön köszönet, amiért nem ítéled el kapásból. Majd az ő, és Zora történetét is szeretném majd jobban megismertetni, - remélem sikerül is - hogy érthetőbb legyenek a dolgok. :)
Dehogy bonyolítod túl, borzasztó boldoggá tesz, amiért azt látom, hogy érdeklődsz a történet iránt, és gondolsz rá néha, ez sokkal több, mint amit kérhetnék. Szóval köszönök szépen neked mindent, imádlak! <33333333333
Rengeteg puszi, Azy
UI: Amikor erre válaszolok már túl vagyunk a fél éven, hála az égnek, és köszönöm szépen, jól sikerült. Remélem azért, attól függetlenül, hogy többet nem tudtál már tenni, azért neked is minden ment! <3
Édes, drága cukorborsó!
VálaszTörlésHűha, először is köszönöm a dicséretet, örülök, hogy ennyire tetszik a videó és tényleg kiteszed, nagyon sokat jelent <3 komolyan! A design pedig valami lélegzetelállító, eddig ez a kedvencem, így ebbe sem tudok belekötni.
Az az igazság, hogy talán nem kellett volna ennyire elhúznom a rész elolvasását, mert ez így most kicsit szíven ütött, na nem azért, mert nem volt jó, inkább csak túl személyesre sikeredett, anélkül, hogy ebbe belegondolna bárki. Nem mondom, hogy sírtam, mert nem és eleve nagyon ritkán szoktam, de amikor olvastam Candy szomorúságát, én is szomorú lettem. Jaj, még most is az vagyok.. borzalmas érzés és egy részem igazából legszívesebben lefeküdne aludni és sírna :") de még leckém is van, így ez eleve lehetetlen. Na jó... azt hiszem abbahagyom, csak mindig azt szoktam leírni, ami az eszembe jut a részről és most ez jutott róla az eszembe azon kívül, hogy mennyire jó és mennyire szeretem ezt a történetedet (is). Ó, és az a rész, ahol Markról beszél a lány, vagyis gondolkodik. Értem, hogy miért nem haragszik rá... de az, hogy Mark megsérült, nem jelenti azt, hogy másokat is bántania kell. :( Tudnia kellene, mennyire rossz érzés.
Nagyon tehetséges vagy, nagyon szeretlek <3333
Millio puszi Xx
Édes, drága szerecsendiom!
TörlésNe viccelj, én köszönöm, amiért megcsináltad nekem, komolyan nem is kaphattam volna szebb ajándékot születésnapomra. Egy angyal vagy! És hálás vagyok, amiért a designról is ilyen szépet írsz! :')
Jaaaaj, drága, sejthettem volna, hogy valamennyire magadra ismersz benne. Sajnálom, ha ezzel elszomorítottalak, egyáltalán nem ezt szerettem volna, csak... Ahj, nem tudom, úgy tűnik Candy olyan helyzetben van Mark miatt, amiben Te is, pedig esküszöm nem terveztem. De ne sírj, pontosan tudod, hogy nem éri meg! <3333
És nem is sejted, hogy mennyire köszönöm, amiért mindig ezt teszed. Hidd el, minden egyes kommentedet imádom olvasni, mert tudom, hogy tényleg belőled jön, és tényleg mindig őszinte. Nagyon-nagyon szépen köszönöm, amiért annak ellenére, hogy nehéz olvasni azokat a részeket, mégis megteszed. Ez borzalmasan sokat jelent, és légy erős te lány! Nagyon szeretlek, és kitartás! <3333333333
Millió puszi, Azy
Kedves Azy :)
VálaszTörlésMost értem a részek a végére, és úgy gondoltam az utolsóhoz írok, egy összefoglaló kommentet. :)
Nagyon tetszik az egész, a kinézettől kezdve az irásig...MINDEN!!! :)
Tetszik maga a blog ötelete, nem az a tipikus sablonos tucatblog, hanem igazán egyedi, még sosem olvastam ehez hasonlót.
A karakterek nagyon szépen ki vannak dolgozva, néha nem tudom, hogy sajnáljam-e Tainely-t, vagy pedig nem, mert végtére is, valamilyen szinten ő csinálta mindenzt magának.
De az is lehet, hogy tévedek, mert még igencsak az elején jár az egész, éppen ezért, valószínüleg még sok minden ki fog derülni.
Nagyon várom a kövi részt, és azt, hogy beinduljanak a történések :)
u.i.: Ha lenne időd, megtennéd, hogy leírod a véleményedet a blogomról? Még csak most kezdtem, de nem tudom, hogy mi legyen vele, mert a fiúk nem a 1D tagjaiként vannak benne.
Köszönöm!
Kedves Cora!
TörlésJaj, szóval új vagy a blogon? Akkor Isten hozott, és nagyon köszönöm szépen, amiért egyáltalán belevágtál, és amiért most itt vagy, hogy megoszd velem a gondolataidat. Ez rengeteget jelent, de tényleg! És te jó ég, milyen édeseket írsz nekem, el sem hiszem őket. Nem is kell feltétlen sajnálni Tainleyt, és örülök, amiért nem is teszed, hiszen pont azt szeretném majd megmutatni, hogy nem csak ő volt az áldozat. De mivel az ő szemszögéből láthatunk mindent, ezért természetesen ő ezt még nem látja. :)
Köszönöm, amiért megleptél ezzel a megjegyzéssel, irtózatosan hálás vagyok érte! <333333333
Sok-sok puszi, Azy
UI: Drága, először is akkor tudnád linkelni a blogodat? Másodszor pedig nem tudom, hogy mennyi időm lesz rá sajnos, de megpróbálok majd benézni! <33
Kedves Azy!
VálaszTörlésAnnak ellenére, hogy már a múlt héten elolvastam a fejezetet, csak most jutottam el odáig, hogy megjegyzést is írjak.
Természetesen nagyon-nagyon tetszett a fejezet és a folytatást is várom. Remélem, hogy Liam minél előbb megkérdezi Zorát erről a dologról. Kíváncsi vagyok, hogyan reagál rá a vőlegénye. :) Szerintem annyira nem akadhat ki ezen, sőt... De persze okozhat meglepetést is...
A héten nem sok időm volt a történeten gondolkodni, de néha azért eszembe jutott, hogy folytatódhat, alapból nem sok normális ötletem volt, úgyhogy remélem minél előbb olvashatom a következő fejezetet!
Puszi: Lynette
Kedves Lynette!
TörlésJaj, számomra egyáltalán nem természetes, hogy tetszett a fejezet, éppen ezért borzasztóan örülök neki, hogy pozitív véleménnyel vagy róla. Ami azt illeti, a mostani rész - mármint a hatodik - után biztosan meglátod, hogy Liam miképpen fog reagálni a történtekre. Remélem hogy, bárhogyan is alakulnak majd a dolgok, azért tetszeni fog, és nem okozok csalódást. Drága, egyébként pedig pihenj, ne hajszold túl magad. És ezt most nem a blog miatt írom, hanem magad miatt, megérdemelsz egy is nyugit! <3
Köszönöm, amiért mindennek ellenére tudtál nekem írni, hihetetlen boldoggá teszel! <333333333
Sok puszi, Azy
Drága Azy!
VálaszTörlésAnnyira lefoglalt a vizsgáimra való készülés, hogy szinte semmire sem maradt idom, igy a történetre sem :((( De most a két vizsga között már nem tudtam visszatartani magam, már nagyon kiváncsi voltam mi történik a főhősünkkel, muszály volt nekifognom és elolvasni. :)
Úristen! Remek lett! Nagyon imádom és már rettenetesen izgatott vagyok, hogy elkezdödjön a dráma a két tetvér között és kiderüljenek a titkok.
Uhh, nagyon kiváncsi vagyok Zora mit fog elmondani Liam-nak a történtekből, ha egyáltalán rákérdez majd Markra.
Nagyon szoritok Tainley-nek, hogy kitudjon állni saját maga mellett és erős legyen és rájöjjön, hogy amit Mark iránt érez inkább nevezhető kamasz-szerelemnek :D
Nagyon várom már, hogy elolvassam a következő részt is. Majd ott is irok :)
Ölel, Jule B.
Drága Jule B.!
TörlésRemélem, hogy a vizsgáid jól sikerültek, és most már kicsit Te is tudsz pihenni. Ahogyan Lynette-nek is írtam, egyáltalán nem a blog miatt, hanem mert megérdemled. :) <3
Jaaaaj,de édes vagy. Nem tudom, mennyire sikerül majd azt kihoznom a történetből, amit remélsz, de ígérem, hogy mindent meg fogok majd tenni. Bízom benne, hogy nem fogsz csalódni a folytatásban, még akkor sem, ha esetleg nem úgy sikerülne, ahogyan elképzeled. :')
Rettenetesen köszönöm neked, amiért a tanulás közepette is szakítottál rám időt, ez valami csodálatos gesztus tőled, köszönöm, köszönöm! Imádlak! <333333333
Sok puszi, Azy